Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A vonalkód fejlődése

2009.10.18

A vonalkód fejlődése

 

Kép

A vonalkód megjelenése viszonylag fiatalnak mondható, terjedése körülbelül az ötvenes évekre tehető. Létrejötte az  olvasáshoz és a nyomtatáshoz szükséges eszközök technikai fejlődésével függ össze.

 

A vonalkód ősének sokan a Morse kódot tekintik, mivel Joseph Woodland (és Bernard Silver), a vonalkód feltalálója, Morse kódok rajzolásából kapta az ihletet. Ebben az angol abc és a számjegyek szerepelnek különböző hosszúságú jelek és köztük lévő szünetek formájában. A vonalkód két lényeges pontban tér el a Morse kódtól. Egyrészt, a modulok közti "szünet" nem egyszerűen a jel elválasztására szolgál, hanem maga is jel értékű információ lehet. Másrészt a sötét és világos jel-párok száma rögzített.

 

Először vasúti kocsikon, majd az amerikai posta járművein próbálták ki. A vonalkód mint termékazonosító címke először 1966-ban jelent meg, de tömeges elterjedésére csak 1973. április 1-je után került sok, amikor megjelent az UPC, az Universal Product Code. Az első megjelenése a kereskedelemben, 1974. június 26.-án, egy Ohio állambéli Marsh szupermarketben került sor, amikor Sharon Buchanan reggel 8 óra 1 perckor leolvasta a vonalkódot egy Wrigley's Juicy Fruit rágóról. A rágó azóta múzeumba került, de a technológia tömeges elterjedésének  a vonalkód-leolvasós pénztárgépek magas ára még jó ideig gátat szabott, és erre a világ gazdagabbik felén is csak a nyolcvanas években került sor. Mégis napjainkban a vonalkód leggyakoribb felhasználási területe a kereskedelem, ahol az áruk csomagolásán megjelenő vonalkód lehetővé teszi az áru azonosítását. A vonalkód leolvasására az erre kifejlesztett készülékek (fényceruzák, kézi szkennerek, pultba épített szkennerek, lézerpisztolyok) szolgálnak. A vonalkód használata az 1990-es évek óta Magyarországon is elterjedt. Legelsőként a Skála vezette be, 1984-ben.

 

Az évek során a vonalkód rengeteg változatát fejlesztettek ki, amelyek már szöveget is képesek tárolni, de jellemzően a beléjük kódolt információ maga szintén valamilyen kód, amelynek megfejtéséhez szükséges az adott kereskedelmi egység adatbázisához való hozzáférés. Így mindegyik iparágnak saját kódtípusa született.

 

Kép

 Jelenleg a QR-kód használata került előtérbe és népszerűsége egyre nő. Főleg Japánban, de 2000 júniusában nemzetközi szabvánnyá vált, így Magyarországon is elindult hódító útjára. Nem véletlen, hiszen ez a kétdimenziós vonalkód jelentősen több információt képes tárolni, mint egy átlagos vonalkód, mivel a sarkokban található jellegzetes négyzet alakú mezők miatt könnyű szkennelni és szinte bármilyen szögből fényképezve (akár elforgatva is) könnyedén azonosítható és feldolgozható jelet kaphat az eszköz. Az első ilyen kódcímkéket a gépjármű- és az elektronikai iparban használták tömegesen a Távol-Keleten, nyilvántartás céljából. Manapság azonban már a hétköznapi életben is jelen van, mivel a kamerás mobiltelefonokkal egyszerűvé vált az olvasása. Japánban már elég kreatívan használják a kódokat. Lehet használni névjegykártyaként, vagy alkalmazásként, ami rögtön Facebook partnernek ad. A kereskedelemben elsősorban marketing céljából használják, a könnyű adattárolás miatt, Németországban pedig már beszállókártyaként is alkalKépmazzák és több városban is ilyen kódolással nyomtatnak vonaljegyet a tömegközlekedési eszközökön. Gyors terjedését az is mutatja, hogy sok új mobilon, már gyárilag telepített vonalkód-olvasó is van, így nem kell azt külön telepíteni.

 

A mobilkód felhasználási területe igen széles, rengeteg kiaknázatlan területe van még. Számtalan lehetőséggel bír, sok olyan dologra lehet jó, amire korábban nem is gondoltunk, akár a papír alapú jegyek eltűnéséhez is vezethet.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

vgguhn

(njbjb, 2015.12.08 10:08)

jbhgzg

Pécs

(Szekeres, 2014.02.19 08:46)

Ki volt Gellért Alpár?